28. fejezet

 Remélem tetszeni fog ez a rész és írtok komikat is. Indítottam egy közvélemény kutatást, arról, hogy legyen-e 2. évad, és számítok a véleményeitekre.

Szerintem egész jó lett ez a rész, de azért ti ítélitek meg és remélem pozitív irányba.

Jó olvasás kívánok mindenkinek. :D

Ui.: kaptam egy díjat is amit a Díjak menüpontban találtok meg.

  Mikor beléptünk az épületbe teljesen elvarázsolt a látvány. Gyönyörű volt minden. Bementünk a hotel éttermébe, ahol egy kétszemélyes asztalhoz kísért minket a pincér. Leültünk, megrendeltük a kaját és beszélgetni kezdtünk. Szóba került az elrablásom, a családom, a Joshsal töltött idő és a kapcsolatunk. Elmondtam neki, hogy az elején, még küzdöttem, sőt szökni is próbáltam, majd elvesztettem az emlékeim egy részét és azért voltam vele. A szívem mélyén azonban mindkettő szerettem.

 Miután megebédeltünk, rendeztük a számlát és sétálni mentünk. Megnéztük a parlamentet, a Big Bent, hajókáztunk a Temzén. Alyson felhívott, hogy megbeszélt egy találkozót a királynővel, így még elmentünk a Backingham palotába. Az őrökkel volt némi probléma, mert nem akartak beengedni, de a komornyik elénk jött és elnézést kért a kellemetlenségekért. Bevezette minket a társalgóba, majd elment szólni Őfelségének, hogy megérkeztünk. Nem sokkal később megjelent a királynő, a férj, Vilmos és Kat.

- Örülök, hogy találkoztunk Hercegnő - mondta Kat, mire mindketten pukedlizni kezdtünk.

- Számomra az öröm. Szeretném bemutatni Önöknek a barátomat, Damon Hell herceget. - mutattam be őt, majd folytattam - Miben lehetek a segítségükre?

- Szeretném, ha egyedül hagynátok az ifjú hercegnővel - szólalt meg a királynő.

 Mindenki kiment a helységből, így egyedül maradtam Őfelségével. Leült, majd biccentett, hogy foglaljak helyet mellette. Leültem és beszélgetni kezdtünk. Elmondta, hogy ismerte a szüleim és mennyire lesújtotta a haláluk és az hogy több, mint 3 hónapra eltűntem.  Elárulta, hogy Diana volt a keresztanyám, míg Andrew a keresztapám.

 Majdnem az egész délutánt vele töltöttem, nagyon sokat mesélt aminek örültem, így közelebbről megismerhettem a szüleim. Délután 5-kor megittuk a teánkat, majd elköszöntem és Damonnel együtt elhagytuk a palota területét. Elmentünk az Oxford Street-re sétálni, majd mikor éhesek lettünk beültünk vacsorázni.

 Miután megvacsiztunk, sétálni mentünk a Temze partján. Folytattuk a beszélgetést miközben viccelődtünk, hülyültünk és lökdöstük egymást. Mikor már kellőképpen elfáradtunk visszamentünk a szállodába. Azt hittem, hogy haza megyünk, de belépve elkért a recepcióstól valamit, majd bekötötte a szemem és úgy mentünk tovább.

- Hova viszel? - kérdeztem.

- Titok . suttogta a fülembe.

Pár perc elteltével:

 Mikor levette a kendőt, meglepődve láttam, hogy egy hatalmas lakosztályban vagyunk. Gyönyörű volt a halvány színekkel. Szememmel Őt kerestem, de nem találtam. Ekkor meghallottam, hogy valaki az egyik szobában. Óvatosan elindultam a hang irányába. Mikor benyitottam, minden sötét volt.

 Hirtelen valakinek a karja szorosan a csípőm köré fonódott. Megfordultam és Damonnel találtam szembe magam. Közelebb hajolt és megcsókolt. Csókunk egyre szenvedélyesebb lett, mígnem levegőhiány miatt  elváltak ajkaink. Arcán levakarhatatlan mosoly terült el, majd besiettem a hálóba. Megszabadultam a felesleges ruhadaraboktól és kerestem egy fürdőruhát, majd visszamentem a fürdőbe, ami ekkor már kis fényben pompázott. A jakuzzi tele volt rózsaszirmokkal, majd mögém lépett Ő és ismét a fülembe kezdett suttogni.

 Belementünk a vízbe, majd ismét csókolózni kezdtünk. Kezét a csípőmről egészen a bikinifelső kötőjéig felvitte. Éreztem, hogy babrál vele, de nem akartam tenni ellene semmit. Elkezdte a nyakamat is csókolgatni, szívogatni, miközben a felsőt óvatosan lecsúsztatta. Csak ekkor vettem észre, hogy lent is kezd életre kelni. Éreztem, ahogy egyre keményebb lesz, amitől mindketten egyre jobb hangulatban lettünk (a többit rátok bízom :D).

Reggel kicsattanó jókedvvel ébredtem. A tegnap este felejthetetlen volt  mindkettőnk számára. Kimásztam az agyból és ekkor vettem észre, hogy semmi sem takar, így gyorsan kerestem egy fehérneműt és felvettem. Már a ruhát kezdtem volna felvenni, mikor átölelt és magához húzott.

- Nekem anélkül is tetszel - mondta miközben a fejével a ruhára mutatott.

- Gondolom, de ideje felkelni. Még vissza kell mennem Párizsba - mondtam kicsit szomorúan.

- Tudom, de visszajössz - mondta komoran, mire egy apró csókot kapott, minek következtében egy újabb csókcsatába bonyolódtunk.

 Mikor elváltak ajkaink, felöltöztünk és lementünk reggelizni. Miután végeztünk visszamentünk a házhoz, ahol már vártak minket. Elmondtam nekik az ötletem, ami Lillynek nem tetszett. Felrohant a szobájába és becsapta az ajtaját.
- Megyek beszélek vele - mondtam és már indultam is felfele.
 Bekopogtam hozzá, de nem nyitott ajtót, így lenyomtam a kilincset és belépte. Az ágyán arccal a párnáiba fúrva rázkódott. Odaléptem az ágyhoz és leültem a szélére, majd simogatni kezdtem a hátát. Megfordult, de a szemei tele voltak gyűlölettel.
- Azt ígérted, hogy sosem hagysz egyedül és mégis megszegted az ígérted - üvöltötte.
- Sajnálom, ezt neked vettem még a télen, de nem volt még alkalmam odaadni - mondtam, miközben felé nyújtottam a macit, amit még Damonnel vettünk. - Nem akarlak most sem itt hagyni, de Josh apja nem szeretné, ha veletek lennék. Azt akarja, hogy a fiához mennyek feleségül, hát nem abszurd?
- De az - mondta mosolyogva, mialatt a maci szorosan magához ölelte.
- Tudod ez a maci varázslatos. Ha mondasz neki valamit, azt míg alszol elmondja nekem. Csak kérned kell és jövök vissza. Rendben, kicsim? kérdeztem.
- Igen Jázmin - mondta és megölelt.
 Lementünk a többiekhez, majd elköszöntem tőlük és elindultam a testőreimmel és Damonnel a reptérre. Mindannyian felszálltunk a magángépre és már indultunk is vissza Párizsba. Miután leszállt a gépünk, fogtunk egy taxit és egyenesen a Hotel Sofitel Paris La Defense-hoz mentünk. Gyorsan kiszálltam a kocsiból, míg a többek követtek. a hallban megkértem őket, hogy nem kövessenek, mert ezt egyedül kell elintéznem, így ott hagytam őket és felmentem a szobánkba.
 Mikor beléptem egy kisebb hadsereggel találtam szembe magam. Valaki elkezdett kiabálni, majd pár perc múlva megjelent Josh és szorosan magához ölelt. Mikor elengedett elküldte az őröket, így kettesben maradt velem.
- Hol voltál eddig? Azt hittem elraboltak és ...- kezdte ám leállítottam.
- Találkoztam Damonnel és vele voltam. Kérlek ne haragudj rá, mert nem szeretném, ha rámenne a barátságotok - mondtam neki, de nem igazán figyelt. 
- Mégis mit érzel iránta Jázmin? - kérdezte.
- Csak barátok vagyunk, semmi több. Téged szeretlek - mondtam és ekkor kinyílt az ajtó, majd belépett Damon is.
- Akkor most melyikünket szereted Jázmin? Nem játszhatsz kedved szerint mások érzéseivel - mondta dühösen.
- Én...sajnálom... - kezdtem, de a könnyeim utat törtek maguknak.
 Kiszaladtam, majd a földszinten várakozó testőreimet megkértem, hogy vigyenek el egy barátomhoz. Telefonon felhívtam Miát és megkértem, had maradhassak nála egy ideig míg rendbe szedem magam. Mikor odaértünk a házához, már várt és azonnal az emeleti szobába vezetett. Kérdezgette, hogy mi történt én pedig kiöntöttem neki a szíven. Megegyeztünk, hogy holnap mindent tisztázok a srácokkal és eldöntöm melyiküket választom.
 Azonban ez mondani könnyű, megtenni már kevésbé.