2012. november 10., szombat

Prológus

Jázmin Alexia Song
 10 éves voltam, amikor a nagybátyám (Philip) elárulta, hogy hercegnő vagyok. Először nem hittem neki, de miután elmagyarázta, hogy miért titkolta és miért csak akkor mondta el már elfogadtam azt aki vagyok. Megtanította, hogy hogyan kell egy hercegnőnek viselkednie és hogyan tudom titokban tartani kilétem, és még abban az évben beíratott a Song Akadémiára (szüleim alapították, hogy legyen hol tanulni ha majd eljön az idő).
 Hál' égnek gyorsan tanultam, így 3 év múlva 7 nyelven beszéltem folyékonyan, ügyesen bántam a fegyverekkel és tehetségesnek bizonyultam a művészetekben is. A nagybátyám 13 és fél éves koromban kivett az iskolából és el kellet kísérnem diplomáciai útjaira. Jártam Japánban ahol 2 csodás hónapot tölthettem el egy neves cukrász akadémián, de sajnos ott kellet hagyjam, mert tovább utaztunk. Ezután az Arab-Emirátusokban utaztunk, majd ezt követően Amerikába. jártam New Yorkban és Miamiban is iskolába, de csakhamar rájöttem arra, hogy nem jó az ha valaki havonta más és más iskolába jár, ezért magántanuló lettem. Ditroitban, San Francisoban és Los Angelesben töltöttük időnk nagy részét. Augusztusban töltöttem a 16-ot, de nem lehetett velem sem a nagybátyám, sem senki, mert mindenki elfoglalt volt.
 Mivel senki nem volt velem mikor 16 lettem, ezért rengeteg "engesztelési" ajándékot kaptam. Volt köztük magángép, szálloda, limuzin és még sok más, de szeretet sehol amit igazán kértem volna. Szeptember elején Londonba utaztam, hogy megnyissam a szállodát amit kaptam. Egy kikötésem volt, hogy bárkit meghívhatok, aki számomra fontos így Alexát és Linettet hívtam meg akiket már olyan rég nem láttam. Linett mér nyáron kiköltözött Londonba, mert ott tanul tovább, ezért Alexával Párizsban találkozok és onnan együtt megyünk tovább Londonba.
 Már nagyon várom a találkozást és hogy mindenkit viszont láthassak.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése